Magyar Angol

Tóth Numizmatika- Karácsonyi akció!



KARÁCSONYI AKCIÓ!

Vásároljon honlapunkon és mi megajándékozzuk Önt!

MINDEN érméből / termékből 5% kedvezményt adunk, december 1 és 31 között!
(a kedvezmény csak a számlán lesz felületen, a rendelési felületen nem)

 

 

Rákóczi pénzkibocsátása

A pénzverés Körmöczbányán és Nagybányán már a szabadságharc elején beindult. Ezen felül a megnövekedett igények miatt Kassán és Munkácson is vertek pénzt. A nemesfémpénzek három fő típusát ismerjük: az aranyforintokat, az ezüst polturákat és az ezüstforintokat. Rézpénzekből 5 főtípus készült: I, X, és XX polturások, valamint próbaveretnek tekinthető rézdénár és IV polturás rézpénz. A rézpénzek kibocsátására azért volt szükség, mert az arany és ezüstbányák keveset jövedelmeztek, és mivel a lakosság felkelésének egyik kiváltó oka a súlyos adóterhek voltak, így nem akarta további adókivetéssel sújtani a népet. A pénzhiány miatt 1704. május 04-én Rákóczi egymillió forint értékű rézpénzt bocsátott ki a belső pénzforgalom lebonyolítására, azzal az ígérettel, hogy rövid időn belül beváltják jó minőségű nemesfémpénzre. A kormány az igéreteinek nem tudott eleget tenni, nem váltotta be a kijelölt időben a libertásokat, sőt még kénytelen volt a növekvő költségei miatt további milliókért rézpénzt kibocsátani. A pénzforgalomba került egy polturákat névértékének megfelelően elfogadták, a X és XX polturákkal kapcsolatban már a kibocsátás kezdetén problémák merültek fel, mivel deklarált forgalmi értékük a belső értéknek a többszöröse volt. A kereskedők áremelései, valamint a manipulációk hamar kikezdték a rézpénz népszerűségét, az árak elkezdtek emelkedni, a parasztság és a kereskedők nem szívesen váltak meg áruiktól rézpénz fejébe. Ennek következtében kettős árrendszer alakult ki az áruforgalomban nemesfémpénz fizetésre és rézpénz fizetésre. 1705. elején már pátensekkel és árszabásokkal kellett védeni a rézpénz értékét. Az ónodi országgyűlés 1707. június 8-án határozatot hozott, amely alapján megkezdődött a rézpénzek leértékelése: a tíz polturák négy polturára, a húsz polturások nyolc polturára, az egy poltura megmarad rendes értékében, ezzel egyidőben megszüntették a rézpénzek további verését. A forgalomban maradó leértékelt pénzekre megkülönböztetésül ellenjegyet ütöttek be. Rákóczi rézpénzeinek rohamos értékvesztését, végül teljes elértéktelenedését nem csak a hatalmas fedezet nélküli rézpénz kibocsátás okozta, hanem a hamisított pénzek elszaporodása is. Magyarországon főként lakatosok és ötvösök voltak a hamisítás résztvevői, de az igazán nagy hamispénzverő műhelyek külföldön működtek Lengyelországban, Havasalföldön és Törökországban. Az ellenjegyekkel ellátott érmék megjelenését követően az ellenjegyeket is hamisították. A lepecsételt pénzeket kényszerrel mintegy egy éven át lehetett még forgalomban tartani. Külföldön a magyar ezüst pénzeket 40 %-kal alacsonyabb értéken, míg az osztrák birodalmi pénzeket értékükön fogadták el. A kurucok rájöttek, hogy a külföldi kereskedelem és a diplomácia biztosítására szükségük van császári pénzekre, így elrendelték ezek verését.

 

 

Érméket, éremgyűjteményeket folyamatosan vásárolunk!

 

Elérhetőség:

Tóth numizmatikai Kft.
7623 Pécs, Megyeri út 137.
e-mail: ugyfelszolgalat@eremshop.hu
web: www.eremshop.hu
tel: + 36 20 3185357


Az Ön email címét  regisztrált tagként, levelezésünk alapján, vagy nyilvános weboldalak alapján használtuk fel.

 2008. évi XLVIII. tv. (a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól, röviden Grt.) az Országgyűlés 2008. június 9-i ülésnapján elfogadott törvény, mely 6. paragrafusa alapján kéretlen elektronikus, üzletszerzést célzó reklámüzenet (azaz spam) csak természetes személynek nem küldhető előzetes beleegyezés nélkül.

2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 2/A. § (3) alapján Önmagában nem minősül elektronikus hirdetésnek (a) vállalkozás, egyéb szervezet vagy személy tevékenységéhez 
közvetlen hozzáférést lehetővé tevő információ közlése, különösen a domain név vagy az elektronikus levelezési cím (b) vállalkozás, szervezet vagy személy árujára, szolgáltatására vagy arculatára vonatkozó, a vállalkozástól, szervezettől vagy személytől független közlés, különösen abban az esetben, ha a közlés anyagi ellenszolgáltatás nélkül történik.



 

« Vissza a hírekhez